Galata-torony
A Galata-torony (Galata-torony), amelyet a világ egyik legrégebbi tornyaként tartanak számon, és amely Isztambul egyik jelképének számít, felkerült az UNESCO világörökség ideiglenes listájára 2013-ben. A Isztambul városképét meghatározó legfontosabb épületek egyike, a Galata-torony, Galata tűztornyaként is ismert volt, mivel hosszú távon tűzfigyelő toronyként szolgált.
Az eredeti. Galata-torony felépült 507–508 Justinianosz bizánci császár által elrendelt építkezés. Az épület északi oldalán található. Isztambul-é Aranyszarv-öböla Galata erődítményben állt a régi Galata-torony, amelyet „Megalos Pyrgos”, azaz a Nagy Torony néven is ismertek. A hatalmas lánc, amelyet a folyó torkolata fölé feszítettek, Aranyszarv-öböl az ellenséges hajók kikötőbe való beengedésének megakadályozására szolgáló rendszer abban a toronyban ért véget. A toronyba beépítettek egy olyan mechanizmust, amely a lánc emelését és süllyesztését biztosította. Hasonlítsuk össze ezt a tornyot a jelenlegivel! Galata-toronyami még mindig áll, és a galátai erőd legmagasabban fekvő, északi részén található.
A 1348–1349 évben a genovaiak újjáépítették a jelenlegi tornyot. A falak nagy része és az eredeti torony a bizánciak által lett elpusztítva, amikor a genovaiak elfoglalták Galatát a 1300-es években. Végül újjáépítették az összes védőfalat és falrészt. Ekkor kezdték el a jelenlegi torony alapjainak lerakását, és újjáépítették a Galata-torony-t, amely a falak tetején állt. A torony kúpjára helyezett keresztnek köszönhetően a torony a „Christea Turris” (Krisztus tornya) nevet kapta, és idővel ez a név a kis latin közösség szimbólumává vált.
Amikor Fatih Szultán Mehmednek átadták a kulcsot május 29-án, 1453-én, az oszmánok átvették a Galata-torony feletti irányítást, miután elfoglalták Isztambul-et. Galata átadása pénteken, június 1-án fejeződött be, ahogy azt a márványba vésett felirat is tanúsítja a bejáratnál: „Május 29-ának, 1453-ének kedd reggelén a genovaiak átadták Galata városának kulcsait Fatih Szultán Mehmednek.” A torony 1445 és 46 között épült. Murad bin Hayreddin építész felújította, miután a 1500-es években egy földrengés megrongálta. III. A torony felső szintjére később egy kiugró ablakot építenek, miután a Szulejmán-korszakban felújítási munkálatok zajlottak. II. Mahmut további két szintet épít a torony fölé, és a torony tetejét a jól ismert, kúpos alakú tetőfedéssel vonják be, miután a torony egy újabb tűzvészt szenvedett el a 1831-ban. Az építményt legutóbb a 1967-ben javították meg.
A Galata-torony és a tervezése.
Az ajtó felett található, íves, kör alakú ablak a katonák megfigyelőpontjaként szolgált. A magas földszint után az épület kilenc emeletből áll. A hengeres test ablakai téglából készült, kör alakú ívek. A hengeres testet körülvevő, díszes profilok felhívják a figyelmet a legfelső két emeletre, amelyek közvetlenül a kúpos tető alatt találhatók. A kúpos tető alatt egy megfigyelőerkély található, melyet fém díszítésekkel ellátott, a padló körül futó háló veszi körül. Az alsó szinten kör alakú ívekkel ellátott ablakok találhatók, melyeket mélyebb, fülkés támaszpillérek tartanak.
Napjainkban megállapítható, hogy az épület harmadik emeletétől felfelé genovai, az alatta lévő emeleteken pedig oszmán jellegű elemek dominálnak. Az épületet a Kulturális és Turisztikai Minisztérium felújíttatta, és 6, 2020, Isztambul-i Függetlenség Napján múzeumként nyitották meg újra, kiállítási terekkel.
Ahmed, a bölcs férfi, és az első repülése motor nélkül.
Hezarfen Ahmed Çelebi, aki 1609-ban született, Isztambul-ban, és Algériában hunyt el, 1640-ben, az első emberek közé tartozott a történelemben, akik sikeresen repültek speciálisan tervezett és készített szárnyakkal, melyek madarakra emlékeztettek. 1632-ben Ahmed „Hezarfen”, akit „az emberként” is emlegettek, aki mindent tud, a Galata-torony-ről ugrott, átrepült a Boszporusz felett, és a Üsküdar Doganclar negyedben landolt Ázsia oldalán. Állítólag Leonardo da Vincitől és a muszlim-török tudóstól, „Smail Cevher”-től merített ihletet, aki már jóval korábban foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Híres repülése előtt még más dolgokat is végzett. Okmeydanban végzett teszteket a Isztambul prototípussal, hogy megvizsgálják, mennyire erősek a szárnyai, amelyek a madarak szárnyaira hasonlítottak, és a madarak repülési módjának tanulmányozásával lettek megtervezve.
Ahmed Çelebi repülése nagy hatással volt az Oszmán Birodalomra és Európára, és IV. Murád szultán is nagyra értékelte ezt a teljesítményt. Kezdetben IV. Murád szultán nagyon érdeklődött Ahmed Çelebi iránt, és Evliya Çelebi szerint még egy „zsák arannyal” is megörvendeztette őt, miközben a Sarayburnuban található Sinan pasa palotából nézte a repülést.
„Először azzal gyakorolt, hogy a szél erejét felhasználva nyolcszor vagy kilencszer átrepült az Okmeydan szószékén. Ezután, a délnyugati szél segítségével a Galata-torony (a mai Karaköyben) legmagasabb pontjáról szállt fel, és a Doganclar téren landolt Üsküdar-ben, miközben Szultán Murád kán (IV. Murád) a Sarayburnuban található Sinan pasa palotából figyelte. Murád kán ezután egy zsák aranypénzzel jutalmazta a teljesítményéért, és megjegyezte: „Ez a férfi különleges: képes bármire, amit csak akar.” Rossz dolog ilyen emberekkel venni körül magunkat. Megtartotta a szavát, és Ahmedet elűzte Algériába, ahol a tudós a haláláig maradt.
Evlija Cselebi (1611–1682).
Földalatti alagutak
A torony alapjának megerősítésére végzett ásatási munkák során egy alagutat találtak, amely a gömb közepén, négy méter mélyen húzódik át, a 1965 területen. Ez a kőalagút, melynek szélessége 70 cm, magassága pedig 140 cm, valószínűleg titkos menekülési útként szolgált a genovai időszakban. Az alagútban, körülbelül 30 méter mélyre leereszkedve, deformációkat és sziklaomlást találtak. Ugyanazon ásatások során emberi csontvázat, négy koponyát, régi érméket és egy feliratot is feltártak. A hatóságok arra jutottak, hogy a csontvázak azok a foglyoké, akik titkos kijáratot próbáltak ásni. a toronyból, amely Kanuni szultán (a Nagyszerű Szulejmán) uralkodása alatt börtönként funkcionált. 1494–1566 uralkodott, majd azzal a sorssal járt, hogy élve temették el.
A Galata-torony környékének lebontása__
Galata-toronyA torony szomszédos építményei, mint például a körülötte elterülő udvar, a part felé nyúló védőfalak, a török temető, a falakon lévő kapuk és a falak mentén húzódó árokok mind elpusztultak, és a Şehremaneti VI, egy levánti dinasztia, feltöltötte őket, hogy helyet teremtsen a területen építendő levánti házak számára. A torony alatt és körül található területen a török építészeti stílusban készült, fából épült házak – melyek régi metszetekben és akár fényképeken is láthatók – elpusztultak, és helyüket stílus nélküli, kőből épült házak és lakások foglalták el.
Mit érdemes megnézni és csinálni
Számos látnivaló, emlékmű és érdekes program várja az idelátogatókat. Galata-torony A múzeum környéke népszerű találkozóhely, emellett az Újváros szívében található, nyüzsgő kulturális központ, amely kellemesebbé teszi itt-tartózkodását. Isztambul Felejthetetlen. Galata mindent kínál, a történelmi látnivalóktól a bevásárlóközpontokig és a kávézókig. Fedezzen fel még többet, és ismerje meg részletesen azokat a helyeket, amelyeket feltétlenül látnia és élveznie kell, amíg itt tartózkodik.
Galata-híd (Aranyszarv-öböl)
A Galata-híd, vagyis a Galata-híd (török kiejtés:), áthidalja a Isztambul-et, a Aranyszarv-öböl-öt. A hídról a török irodalomban, színházban, költészetben és regényekben már a 19-as évek végétől kezdve említést tettek. A 19-es évek elejétől kezdve számos híd kötötte össze Eminönüt a Fatih kerületben és Karaköyt a Beyoğlu kerületben. A jelenlegi Galata-híd csupán ezek közül a legutóbbi. A jelenlegi hidat 1994-ben építették, és ez a helyen található ötödik híd.
Az északi partja a Aranyszarv-öböl A Galata város, amelyet korábban Karaköynek hívtak, adta a hidnak a nevét.
A múlt és a jelen összekapcsolása a Aranyszarv-öböl esetében
Ezen a képen, amely az ókori Konstantinápoly városát ábrázolja, látható I. Jusztiniánus császár által építtetett első hídja, amely a Aranyszarv-öböl fölött ível át. A híd a város északi részén, a Theodosius-falak közelében található.
A város nyugati részén, a Theodosius-féle városfalak közelében, I. Justinianus uralkodása alatt épült meg az első híd a Aranyszarv-öböl felett.
Annak érdekében, hogy katonáik átkelhessenek a Aranyszarv-öböl egyik partjáról a másikra, a törökök egy mozgatható hidat építettek a 1453 területén, még Konstantinápoly elestése előtt. Ezt úgy érték el, hogy hajóikat egymás mellé kötötték a víz felett.
Leonardo da Vinci a Aranyszarv-öböl hidat 1502-ben tervezte.
II. Bajezid szultán kért a tervrajzokat a 1502 és a 1503 közötti jelenlegi hídhoz. Leonardo da Vinci egyedülálló, egynyílású hidat tervezett a Aranyszarv-öböl fölé, amely a világ leghosszabb hídja lett volna, ha megépítik. A tervezés során három jól ismert geometriai elvet alkalmazott: a nyomott ívet, a parabolaívét és a kulcsíves szerkezetet. A szultán azonban nem hagyta jóvá a nagyszabású tervet.
Egy másik olasz művész után Michelangelo is visszautasított egy felkérést, mely szerint egy hidat kellett volna terveznie a Aranyszarv-öböl fölé, így a híd megépítésének tervét a 19-dik századig halasztották.
A Leonardo da Vinci egy rajzán alapuló első építészeti projektet 2001-ben valósították meg, amikor a kortárs művész, Vebjørn Sand egy kisebb méretű másolatot készített a művész hídtervéből, Oslo közelében, Norvégiában.
Mahmud II (1808–1839) a 19. század elején elrendelte egy híd építését Azapkap és Unkapani között. A Hayratiye néven is ismert hidat — amelynek neve angolul „Beneficiation” — 1836. szeptember 3-án avatták fel. Fevzi Ahmet Pasha, a tengernagyi tisztség helyettese a közeli Kasimpasa haditengerészeti arzenál személyzetének és erőforrásainak felhasználásával fejezte be a munkát. Lutfi történeti műve szerint a híd körülbelül 500–540 m (1,640–1,770 láb) hosszú volt, és összekapcsolt pontonokra épült.
Valide szultána, Abdülmecid szultán édesanyja kérésére az első Galata-híd hidat 1845 helyén, a vízfolyás torkolatánál építették, fából (1839–1861). A hidat Cisr-i Cedidnek, azaz „Új hídnak” nevezték, hogy megkülönböztessék a korábbi, a Aranyszarv-öböl felsőbb részén épült hídtól, amelyet „Cisr-i Atik”-nak, azaz „Régi hídnak” hívtak. A Baedeker útikönyvében emellett Szultán Valideh hídnak is említették. A híd még 18 évvel később is használatban volt.
Abdulmecid szultán építtette az Új hidat, és ő volt az első, aki átlépte azt – ezt egy feliratos vers idézi, melyet Ibrahim Sinasi költő írt a híd Karaköy felőli oldalán. A francia kapitány, Magnan, és a Cygne nevű hajója volt az első, amely áthaladt a híd alatt.
SzemélyesBoszporuszSzervezett hajóutak
MagánBoszporusz hajókirándulás Én Isztambul Úszókirándulás Én NaplementeBoszporusz hajókirándulás magánjachttal Én Egész napos magánBoszporusz hajókirándulás Én Boszporusz Hajókirándulás vacsorával Én Egész napos magánHerceg-szigetek hajókirándulás Én Boszporusz Hajókirándulás csoportok számára Én Boszporusz Hajókirándulás ebéddel Én Boszporusz Hajókirándulás vállalati rendezvényekhez Én Boszporusz Hajókirándulás reggelivel Én Házassági ajánlat a Boszporusz-nál Én Isztambul Legénybúcsú
MagánIsztambuljachtok és hajók
Magánjachtos kirándulásIsztambul Én Magánhajós túraIsztambul Én MagánjachtBoszporusz Kirándulás Én Magánkirándulás a Boszporusz Én Magánjachtos túraIsztambul Én MagánIsztambul Jacht 20 fő számára Én Isztambul Magánjachtos túra Én Luxushajó a Isztambul Én MagánIsztambul Jacht 30 fő számára Én Privát Isztambul Jacht bérbeadó. 5 Emberek Én Privát Isztambul Jacht bérbeadó. 10 Emberek Én Privát Isztambul Jacht bérbeadó. 15 Emberek Én Privát Boszporusz Körutazások Én Esküvői hajóút Isztambul Én Privát Isztambul Jacht bérbeadó. 50 Emberek Én Privát Isztambul Hajó a következőhöz: 100 Emberek